11.rész-Megbeszéltük

Mondd mi a szerelem? Két lélek, egy gondolat; két szív, egy dobbanás. 

-Na mindegy-legyintett Suzie-akkor én megyek is-csapta be maga után az ajtót,és már futott is.Az ajtó akkorát csattant,hogy szinte az egész ház belerezgett.De tőle már megszoktuk. Harry egy mozdulattal magára húzott és csókolgatni kezdett.Egy kicsit furcsán éreztem magam.

-Jajj ,Harry

-Mi az?-kérdezte kuncogva
-A tesóm még csak most ment ki.-álltam le egy percre
-Na és?-kérdezte türelmetlenül,majd egy rántással a pulcsim már a földön is volt.
-Te se vagy türelmes-csókoltam meg,mire csak elnevette magát és folytatódott minden.
-Szeretlek-nyomott Harry egy puszit az arcomra,miközben átkarolva néztük egymást a kanapén
-Én is téged.-simogattam meg a kezét.
Hirtelen kivágódott a bejárati ajtó, ezzel megszakadt a mi kis érzelmes pillanatunk. Louis rohant be hozzánk idegesen.
-Valami baj van?- kérdezte Harry meglepetten.
-Igen! Vagyis, nem tudom,szóval tudjátok. Olyan nehéz ezt elmondani- járkált körbe- körbe- tudjátok, na ..izéé-dadogta- én, hamarosan szóóval...apa leszek!
-Ez most komoly?-ugrott fel Harry a kanapéról
-Igen..én is alig hiszem el!-ölelték meg egymást mint igazi két jó barát
-Gratulálok Louis-öleltem meg én is.Nagyon örültem ennek a hírnek,miszerint Lou apa lesz.Büszke lehet magára. Csak  eszembe jutott egy ..apróság" amire szerintem ők még nem is gondoltak- és a bandával mi lesz?
Hirtelen egymásra néztek, arcukról azonnal lefagyott a mosoly. 
-Nem tudom- suttogta Louis.- nekem a baba mellett a helyem.
-Ez jó kérdés-gondolkodott Harry ilyedt tekintettel az arcán-a banda nem banda nélküled haver!
-De..majd megoldjuk valahogy-próbáltam nyugtatni őket,de nem mentem nagyon sokra
Louis-sal még beszélgettünk egy kis kávé mellett erről a ,baba, dologról majd hazament Eleanor-hoz.
Azért sajnálom a fiúkat,hogy így alakult.De szerintem Louis és Eleanor is megérdemlik azt a kisbabát.Hiszen már olyan régóta együtt vannak.5 éve.Kerek 5 éve.Hát azért az nem semmi.én nagyon büszke vagyok rájuk.
-Mit csináljunk?-kérdezte Harry az asztal másik  oldaláról a kávéját szürcsölgetve
-Fogalmam sincs.Kár volt meginnom ezt a kávét...most még fáradtabb vagyok-válaszoltam sóhajtva majd nagy nehezen a felkeltem a helyemről a kávésbögrémmel együtt betettem a mosogatóba.
-Létszi az enyémet is-nyújtotta felém Harry a saját kávésbögréjét is
-Van mit-vettem ki a kezéből mosolyogva majd az övét is betettem  a mosogatógépbe és visszaültem a helyemre
-Mégis mi legyen?-kérdeztem Harry-től
-Hát..arra gondoltam,hogy amíg a baba nagyobb nem lesz,addig feloszlana a banda-vakarta meg Harry a fejét
-Jobb megoldás úgy sincs.-értettem egyet vele
Még egy kicsit beszélgettünk,amikor az ajtón berontott Zayn,Niall és Suzie.
-Csátok-vette bele magát  Zayn a babzsák fotelbe és látszott rajta,hogy nagyon fel van pörögve
-Sziasztok-jött Suzie a konyhába és megölelt..utána pedig Niall sétikált
Gyorsan kivettem magamnak a hűtőből egy energiaitalt.Pontosabban egy Red Bull-t, éppen beleakartam inni,mikor anyu hívott.Gondoltam,hogy kihangosítom és beleszóltam.
-Szia anyu-köszöntem bele és hirtelen mindenki körém gyűlt
-Szia kincsem-köszönt vissza-olyan jó hallani a hangod
-Jajj..anya,ugye nem sírsz?
-Dehogy-de azért lehetett hallani a hangján,hogy szipog-na mindegy..mit csinálsz?
-Hát-vártam egy kicsit-éppen energiaitalt iszik-ordította bele Zayn,mire én csak megütöttem
-Ez igaz?Emma Gabriella Tinken!?-kérdezte anyu idegesen
-Gabriella?-nevetett Harry
-Fogd be Edward-vágtam hozzá nevetve
-Kicsim itt vagy még?-kérdezte anyu
-Ja persze..bocsi,amúgy jól vagyok,na de megyek szia-köszöntem el-majd hívlak
-Rendben,szia szivem-köszönt el ő is,majd kinyomta,utána pedig gyorsan beleittam a Red Bull-ba és úgy tettem volna,mintha semmi sem történ volna,ezért leültem a babzsák fotelbe
-Ez furi volt-fordult felém a húgom
-Az az én babzsák fotelem!-mutatott rám Zayn
-Még hogy Gabriella?-nevetett Harry
-Van kaja?-kérdezte Niall
Direkt nem válaszoltam senkinek,csakhogy idegesítsem őket(főleg Zayn-t).Zayn odajött hozzám és rám ült.Há bevallom,nem valami könnyű ,de csak azért se szólaltam meg.
-Zayn,szálj már le róla-jött oda Harry is 
-Nem-erre összefonta Zayn a kezeit a mellkasán,nem bírtam tovább ezért megszólaltam(nagy nehezen)-Oké-oké-ugrottam ki Zayn alól,majd Harry-hez bújtam.
-Edward-súgtam nevetve a fülébe
-Gabriella-nevetett vissza
-Muszáj itt nyálaskodni előttem?-kérdezte Zayn a dzsekijét levetve
-Tudod Zayn,ha lenne csajod,akkor nem lennél ennyire feszült-válaszoltam
-Ha van csajom,akkor is ilyen vagyok-válaszolta gúnyosan
-Na persze-motyogta Niall
-Már mindenki ellenem fordult?-kérdezte Zayn tárt karokkal
-Ez van-vonta meg a vállát a húgom majd mind nevettünk


-Na mindegy-legyintett Zayn-ma este buli?-kérdezte felvont szemöldökkel ránk nézve
-Nekem jó-válaszoltam-nekem is-csapta meg Harry a seggem
-Nekünk is-válaszolta egyszerre Suzie és Niall
-Ez tiszta jó lesz-dörzsölte össze a tenyerét Zayn valamiféle gonosza vigyorral az arcán
-Oké-nyugtattam le Zayn-t-de 1 dolgot tartsunk be azért-figyelmeztettem őket-azt,hogy ha lehet,akkor senki se rúgjon be!-hangsúlyoztam ki a végét
-Megpróbálom-nevetett Niall
-De csak a te kedvedért kicsim-válaszolta Harry
-Megígérem,hogy én sem fogok!-mosolygott rám a húgom.Hát igen.Már csak Zayn-t vártuk,hogy kimondja végre azt a bizonyos,,én sem fogok berúgni,, mondatot.De ez sajnos még 5 perc múlva sem történt meg.
-Zaaayn!-csaptam a combjára
-Mi?Mi van?-kérdezte értetlenül
-Mondd kii!!-győzködte Niall
-Oké..-sóhajtott egy nagyot-nem fogok berúgni-motyogta maga előtt
-Köszönöm-nevettem el magam de gondoltam,hogy úgy se tartja be hiszen ismerjük őt.

10.rész- Váratlan meglepetés

A szerelem értékét az akadályok emelik. A könnyű siker megfosztja a varázsától.

-Ti..ti meg? Mit? Mi a fene?- mutogattam rájuk ledermedve.

Suzie ijedten rám nézett majd vissza Niall-re,akinek arcát jelen esetben egy érett paradicsomhoz tudtam volna hasonlítani. Szegény srác.

-Izé..mi csak...tudod a testvéred fülbevalóját kerestük- túrt a hajába a szőkeség.

-Ahha értem. És pont a szájában?- vontam fel a szemöldököm, hátha esetleg megijed tőlem- értem én, csak kicsit érdekesnek találom.
-Sajnálom-vonszolta oda mellém magát a húgom majd átölelt.-Nem akartam..
-Semmi baj-vágtam a mondatába.-Hiszen..te is lehetsz szerelmes nem csak én.-kacsintottam Harry-re
-Köszi-mosolyodott el-igazi testvér vagy..csak tudod nem vagyok szerelmes.
-Tudom-hízelegtem- és kár tagadni, tiszta vörös az arcod- mutattam rá.
Még jobban elszégyellte magát és visszahuppant a kanapéra. Niall eközben egy puszit nyomott az arcára búcsúképpen és elindult a bejárat felé. Gyorsan odaintett nekünk, aztán már csapódott is az ajtó és csak hárman maradtunk a szobában. Hirtelen síri csend telepedett az egész házra.én csak álltam Harry mellett mint valami kis ártatlan,Suzie pedig a haját csavargatta.Látszott rajta,hogy még most is zavarban van.Pedig semmi oka nincs rá.Természetes dolognak tartom a csókolózást,és szerintem aranyos dolog tőle,hogy végre lett egy igazi szerelme.Illetve remélem,hogy igazi és nem csak kihasználja a húgomat,mert akkor nem tudom,hogy mit csinálok a szöszivel.
-Na ,Suzie-pattantam le mellé-Mikor is volt az első csók?
-Hmm..tudod,az úgy volt...hallod csörög a telefonom-és ezzel felfutott a szobájába
-Szuper-csaptam a térdemre-sose húzom ki belőle
-Mégis minek akarok kihúzni belőle.-ült le mellém Harry-szerintem hagyd szegényt,had éljen-tárta szét a karjait
-Igazad van-motyogtam az orrom alatt-Nem is tudom,hogy mért erősködök.
Felkapcsoltam a TV-t és kerestem valami normálisnak tűnő műsort.Harry közben kiment a konyhába és készített nekünk egy kis nasit.Pár perc múlva már be is hozta hozzám az ételt amit csinált.Hát,hogy őszinte legyek ettem már jobbat is.Még mázlim van,hogy Harry nem az a sértődős tipus.Egyébként egyikünk se tud főzni.De neki elnéztem.
-Milyen?-kérdezte egy puszival az arcomon
-Nem rossz.-vontam meg a vállam a kemény sütit rágva
-Ahha..látni rajtad-vette ki a sütit a kezemből és egy másodperc alatt visszavitte a konyhapultra,majd visszaült
-Jaj-vigasztaltam-nem volt rossz
-Majd Niall megeszi-mosolygott a vállát megvonva
Még egy kicsit beszélgettem Harry-vel minden féléről,majd a húgom jelent meg az ebédlőben.Beleült a babzsák fotelbe a Tv mellé és közölte,hogy csak apa hívta,hogy minden rendben van vele.Nagyon örültem az apás hírnek,így legalább nem kell aggódnunk,hogy mi van vele.
-Ez nagy jó!-örültem.
-Igen-sóhajtott nagyot a húgom-de figyi..mi lenne,ha ma elmennénk valahova?-érdeklődött a szemöldökét vonogatva,mire Harry-vel egymásra néztünk
-Ahogy gondoljátok- húztam meg a copfom.
-Nekem is mindegy-húzott oda magához Harry
-Oké-hagyott egy kis szünetet-Akkor mi lenne,ha megkérdeznénk a srácoktól?
-Nem rossz ötlet.-egyezett bele Harry.
-Igen,szerintem se rossz ötlet.Hiszen úgyis csak unatkoznánk egész este.-simogattam meg Harry kezét, aki hatalmasat sóhajtott közben.
-Rendben,akkor megyek a srácokhoz,hogy megkérdezzem tőlük,úgyis kell beszélnem velük.-indult az ajtó felé Suzie.
-Pedig elakartalak vinni egy aranyos kis étterembe, de akkor ez most lefújva- súgta a fülembe csábítóan- majd legközelebb.
-Ja legközelebb-motyogtam magam elé.